Életrajz

Ú

Pályámat aspiránsként kezdtem (témavezetőm: Lukács György). Kezdetben a drámai műfaj esztétikája és társadalomtörténete érdekelt, ennek a törekvésemnek eredménye a Maszk és tükör, A drámafejlődés útjain c. kötetem. Később filozófia és a szociológia határterületének témái vonzottak, elsősorban a társadalmi élet megtévesztő látszatai és ezek ontológiai szerkezete. (A látszat valósága, – ez a munkám Amerikában is megjelent, The Philosophy of Appearences).

1957-58-ban az ELTE Esztétika Tanszékén dolgoztam, ahonnan 1958-ban, politikai okokból eltávolítottak. Később, 1978-ban visszakerültem, ugyanerre a tanszékre tanszékvezető egyetemi tanárnak. (1997-ig) Itt alapítottam – kollégáimmal – a Kommunikáció Szakot (ELTE Media Centert, 1992-ben). Itteni munkáim közül kiemelném Csehov művészetét összefoglaló monográfiám, (Mi lesz velünk, Anton Pavlovics?, Magvető) valamint oktatói munkám összefoglalását, az Anti-esztétika (Séták a művészetfilozófiákban) c. könyvem.

Újabban a modern gazdaságfejlődés hermeneutikája foglalkoztat: milyen filozófiai, szociológiai kérdéseket vet fel az ipari társadalom és gazdaságstruktúra az ezredfordulón. Miért hajlamos a válságokra? E témákkal foglalkozik a Napóra a Times Square-en, a pénz forradalma az ezredfordulón c. könyvem (1995). A globalizált világ új jelenségeiről szóló könyvem, Üveggolyók címmel jelent meg (Helikon, 1998) Kis Hegel könyv c. írásom után a Hová tűnt az a rengeteg pénz. Válságkönyv c. munkámban (2009) a világgazdasági krízist próbálom szétszálazni. Két alkalommal voltam hosszabb ösztöndíjjal az Egyesült Államokban kutatásokat végezni ill. előadásokat tartani. Elméleti munkáim mellett színház- és filmkritikusi tevékenységet folytatok. Új mániám a festészet, – modernek – esztétikai tanulmányok Kondor Bélától FeLugossy-ig. Megérteni… lenne jó.

1987-ben választottak az Akadémia levelező tagjává, 1993 óta vagyok az MTA r. tagja. Munkásságom kétszer ismerték el József Attila díjjal. 2004-ben Széchenyi díjat kaptam.

Advertisements