Bevezetés az esztétikába

2007 tavaszi félév (fél-program)

Mivel foglalkozik az esztétika, miért találták ki a művészet elméletét? A félév során – madártávlatból – sorra veszünk néhány olyan elméleti kérdést, amivel a XX. sz.-i művészetelméletek foglalkoznak. Vagyis: a művészetről való beszéd és gondolkozás elemeit. Például, hogy mi különböztet meg egy közömbös tárgyat egy műtárgytól? Egy performanszon miért nem tévesztjük össze a játékhoz kellékként használt hamutartót az igazi hamutartóval (ha a tűzoltóság egyáltalán megengedi ott a dohányzást.…) Mi az hogy giccs, és miért szerepel néhány szuper-giccs a modern művészetek múzeumaiban? Hogyan kell egy mesét elmondani? (Vannak-e szabályai, és aki követi a szabályt, az már művész?) Mennyiben alakítja a néző a színielőadást? És mennyiben szól bele az olvasó a regényíró munkájába? (Beleszólhat-e egyáltalán, ha pl. már rég meghalt?

Ezen kívül még egy csomó idegen szó (szakkifejezések) lesz majd az étlapon, meg fura nevek, – viszont érdekes elméletekkel is dolgozunk a félév során. (Megáll-e 200 millió dollárnál az aukciókon elérhető ár – jelenleg 120 millió a rekord – vagy tovább robog felfelé – és hogy miért fontos a műtárgy piac a művészetelméletben?) Nem vagyok jós, választ ne is várjon senki (esetleges tanácsomra ne kössön senki fogadást), de ilyesmikkel is foglalkozunk majd az órákon.

És persze lesznek nehezebb olvasmányok is – nem sétagalopp ám azért még az esztétikai bevezető kurzus sem. (Nem ígérhetek mást, mint könnyeket (Churchill) – meg nevetést (olykor). Címszavak még: posztmodern, dekonstrukció, narratológia – azért nem kell frászt kapni…

Témák/órák:
1 Mire jó az esztétika, modernség, művészet vége
2. Mi a műalkotás – befogadó, mű művész.
Az objektiváció törvénye.
3 Alapfogalmak: érzékiség, szépség, fenséges
4. Művészet és életvilág: mimézis, és konstrukció
5 A mese – dráma és színház

Irodalomjegyzék:
1) H-G. Gadamer: Igazság és módszer, Gondolat l984. c. könyvből, A műalkotás ontológiája és ennek hermeneutikai jelentősége. 88-100; és 107-113.o.
— A hatástörténeti tudat elemzése, 243-269.o.
2) Radnóti Sándor: A stílus. (In: “…Tisztelt közönség kulcsot te találj…” Gondolat, l990. 7-17 o.
Valamint: u.ö.: A piknik. Címadó tanulmány az azonos című könyvből, Magvető, 2000., 48-80. old.
3) Hartmann, N: Az objektiváció törvénye. In: Esztétika, Helikon, 1977, 137-157.o.
4) Bahtyin: Tér és idő a regényben. In: U.ö: A szó esztétikája, Gondolat, l973. 245-307.o
5) Németh Lajos: A művészi kor vége. (In: A művészet sorsfordulója. Gondolat, l970..24-46.o.

Ajánlott olvasmányok:
George Kubler: Az idő formája. Gondolat 1992.
Ricoeur: Mi a szöveg? In: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Osiris, 1999, 9-33 old.

Vizsgateszt
A hatodik órában, zárthelyi, a megadott irodalomból. )
Jegyek: a félév közben/végén írott felmérőkből állnak össze.

 

A kurzus handoutjai:

  1. Az esztétika és a művészetről való gondolkozás
  2. Aiszthézis, reflexió és stílus
  3. Az esztétika kulcsfogalmai: régiek és újak
  4. Művészet és az életvilág viszonya
Advertisements