Handout 7: Adósságproblémák – államadósság, háztartások eladósodása

A világ össz-adóssága háromszor akkora, mint a világon termelt egy éves GDP összege: ez az adósságtömeg – visszafizethetetlen.

 

Államadósság: két részből áll. A felvett kölcsön:

  1. a) tőketörlesztése – három-öt évente
  2. b) a felvett összeg utáni kamattörlesztés

 

Keletkezése: olajválság idején indul – akkor még élt a jóléti állam. A kormányok nem akarják elveszteni választóikat, viszont a hirtelen háromszorosra nőtt olajár miatt minden megdrágult – ennek ellensúlyozására a kormányok hiteleket vettek fel . (1973-1975). Aztán már nem lehetett róla leszokni… A közbejött egyéb válságok is az eladósodás felé vezették az országokat.

Az adósság azóta növekszik: hozzá adódik a kamatteher (a kamatok fizetésére újabb hiteleket vesznek fel), és a tőketörlesztésére is újabb hitelt kell felvenni. Ennek neve: refinanszírozás); de a hitel-igényt növelte a globalizációval járó teher-növekedés (elvándorló gyárak: kieső adók, munkanélküli segély, demográfia, öregedés stb.) mindez csak jobban beszívja az országokat az adósság spirálba.

 

Adósság spirál jelentése: ha nem tudod fizetni a részleteket, kamatokat – , hitelt veszel fel, amitől még nagyobb adósságod lesz…

 

Eladósodási határ: valahol a GDP 80 %-a körül. Azért nem lehet magasabb, mert 80% felett a kamatok terheit nem tudja vállalni a költségvetés, – újabb adósságot meg nem akar. Vagy nem tud: mennél nagyobb egy ország adóssága, annál gyanakvóbb a pénzpiac – csak jóval az átlagos kamat feletti kamatra ad kölcsönt (ez a „büntető-kamat”, tudományosan: a magas CDS-t hozzá kell adni a normál pénzpiaci kamathoz. (Mondjuk egy ország 4%on kaphatna pénzt, de mivel nagyon el van adósodva, ezt a piac megfejeli 2-4%-kal, vagyis 6-8% lesz a végeredmény, amit fizetni kell.

 

Az eladósodási szint: EU: átlagban 80% felett – Mo. 80% alatt picivel.

 

Háztartások adóssága: ma ez a legnagyobb gond. (Lakáshitel, autóhitel, plazmatévé-hitel (?) – a vásárlás javarészt csak kölcsönnel történt. A társadalom eladósodott. Kirívó jelensége: a devizakölcsön. – 1-1.2 millió embert érint. 2004 óta. Lakáshitel kamattámogatása: első Orbán kormány inditotta, de aztán jött a válság (2008-2009) – elfogyott a pénz – 2009-ben megszűnt: nem bírta a költségvetés. A devizakölcsönöket pedig kétféle teher növelte: egyfelől a forint-euró, forint-svájci frank árfolyam különbség növekedése (a frank, ill. euró javára, a forint rovására), a törlesztési részleteket ezen kívül még a kamatok emelkedése is nyomta. Ami kezdetben havi 20ezer törlesztést jelentett, az ma havi 80ezerre duzzadt. A bankokat is sújtja ez a helyzet: kb. 3000 mrd forint a kinnlevőségük van – vagyis nagyrészt behajthatatlan, problémás hitelállomány..

 

Miért devizában adósodott el az ország?: 2000-től 2005-ig magas – (10-12%) – volt a forint kamata, ugyanakkor a svájci frank meg euró kamata alacsony volt (2% körül). Vagyis 2000-2007 között nem érte meg (hülyeségnek látszott) forintban eladósodni.

 

Ezen kívül a bankok is sárosak: a jónépet nem világosították fel: se az állam – se a Pénzügyi felügyelet, – sem a bankok nem szóltak, hogy tessen vigyázni, itt nagyon nagy a kockázat.  (alaposabb figyelmeztetés kellett volna, de a bankoknak érdekük volt kussolni. Nem szótak:

1 az árfolyam-kockázatokról. (romlik a forint, emelkedik a svájci/euró árfolyam, s vele a törlesztő-részlet

2 Kamat-kockázatról (változik – emelkedik – a kamat= ezzel is emelkedik a fizetendő  havi  részlet.

 

Mi lesz a sorsuk: nem lehet tudni. Valószínű 3 oldalu megoldás jön: 1 az állam beszáll a törlesztésbe, 2 a bankok engednek – mondjuk 30%-ot – és

3 a maradványt talán ki tudják nyögni a hitelkárosultak. Ez a lehetséges megoldás persze csak a lakás-hiteleseket érinti, – mai közmegegyezés szerint, aki kocsit, vagy plazma-tévét vett hitelből, az állja érte a törlesztést. A lakás – más tészta.

Advertisements