Handout 6: Infláció, defláció – munkanéküliség

Az infláció-jelenség: Ugyanannak az árúcikknek ára állandóan emlkedik, – pénzed viszont nem követi az árakat. 10ezer forintért ma kevesebb húst/krumplit/albérletet kapsz, mint egy évvel korábban.

Jegyezd meg: kb. 3 %-os infláció kell a gazdaság fejlődéséhez. Ez alatt lassul vagy megáll a fejlődés. Sokan nem ismerik ezt a szabályt…

 

Hatása: Összekuszálja a gazdasági információkat, eltorzítja az  árakat, sőt átrendezi a tulajdonviszonyokat.

Tipusai: Lappangó és hiperinfláció – az átmenetet alig lehet észrevenni, mikor már közbe akarnak avatkozni – késő. Van-e normál szintje? (Bizonyos infláció – kb. 3%-ig – kell az ipari fejlődéshez: motiválja a beruházást.

 

– agrárolló: ipari árak gyorsabban nőnek, mint a mezőgazdaságiak, most

megfordul: a technikai cikkek olcsóbbak – az élelmiszerek drágulnak.

– nyersanyag árrobbanás,

-Az állam un. Indexálással védi a bérből élőket: amennyivel nő az infláció, annyivel növesztik a béreket (mindig késve, vagy egyáltalán nem növesztik…kamu az egész.)

 

Az infláció kinek jó és kinek rossz?

: az államnak, a kölcsön-vevőknek (kevesebb pénzt kell visszafizetni). (Pl. az államadósságot el lehet inflálni…)

Rossz a részvényeseknek, hitelezőnek, nyugdíjasoknak (a romló pénzzel egyre kevesebbet tud vásárolni), fix fizetésűeknek – az indexálás mindig késik – ezen keres az állam.

 

2) Okai:

  1. a) állami túl költekezés, pénztömeg – azaz a pénzkibocsátás növelése: bankóprés Európában, beindul a bér-ár spirál. A bértárgyalás az előző évit zérusnak veszi.
  2. b) Az inflációs-várakozás: a piac mindig hozzáad pár %-kal többet, a jövő évit többnyire magasabbnak véli…
  3. c) a technológiai fejlesztés mindig inflációt gerjeszt – mert a technológiai cucc lecserélése pénzbe kerül, – túl gyors a fejlődés, – ld. számítógépek: 3 éves avulása. Igy a gépnek nincs ideje arra, hogy megkeresse saját árát. (Idegen kifejezéssel: nincs amortizáció.

 

3) Az infláció csökkentése azért nehéz, mert le kell lassítani a gazdaságot, vagyis mesterséges recessziót kell kelteni – senki sem tudja hol a határ a recesszió és lassítás között.

A csökkentés eszközei: a pénztömeg szűkítése – a gazdaságot visszaszorítani a lehetséges GDP fejlődési szint alá. Monetáris szigor, “szűk” pénz: emelik a kamatlábat csökkentik a pénztömeget. Ez az intézkedés azonban megfojtja a gazdasági fellendülését.

Most a válság idején és után lelassult a GDP fejlődés – deflációs veszély.

 

Mi a defláció? Az árak lefelé mennek. Fura helyzet, veszélyességét nem veszik észre: minden olcsóbb – a vásárló örül, csakhogy a boltos, és pláne a termelő feladja: ilyen árak mellett nem érdemes termelni.

De ha nem termel – tönkremegy, (üzletek becsuknak, az üzemben foglalkoztatokat elbocsátják – munkanélküliség jön) Nagyon veszélyes jelenség.

A defláció a jelen legnagyobb kérdése. Nézd meg az inflációs adatokat a különböző nyugati országokban: 0.5 %-os infláció, vagy negativ mint az MNB előrejelzése.

 

A Nemzeti Bank két feladata: 1 az árstabilizáció örzése, – kamatpolitika. (Nálunk Monetáris Tanács.) Megakadályozza az infláció elszabadulását. (Nőnek az árak, akkor emeli a kamatot, drágább pénz – szükösebb a pénzpiac, csökken az infláció várakozás.)

2) a Nemzeti Bank feladata a gazdaság élénkítése is: elkerülni a deflációt. (Ez a gyakorlat fut újabban Japánban, USA-ban és nálunk is.)

Ma a nemzeti bankok olcsó pénzt öntenek a gazdaságba (Amerika kezdte…) – vajon segít ez elkerülni a deflációt, és (ami fontosabb) élénkíti a gazdaságot? (Szkeptikus vagyok…)

 

ÚJ TÉMA: A munkanélküliség

 

Formái: hosszútávú – veszélyes, mert nem lehet belőle kijönni; a rövidtávú – elviselhető. Ezen kívül van a strukturális munkanélküliség – az iparszerekezet átalakulása hozta. Nem kell annyi segédmunkás, ma már csak egyre magasabb műveltségi szinten levők alkalmazhatóak, a képzetlenek halálra vannak itélve.. (Ugyanakkor: a túlképzés a K.Eu-i foglalkoztatottság átka. Két szék között…)

 

Okai:

– recesszió: csökken a fogyasztás, nem kell az árú, kevesebbet gyártanak – elbocsájtganak.

– strukturális (régi iparágak nem rentábilisak, technológiai fejlődés kiszorítja a munkáskezet.) De ide tartozik az ipar leépülése – helyette a szolgáltató szektor növekedése (sevice economy) Ez utóbbi felé való strukturális átalakulás idején lesz magas a munkanélküliség.

 

A 80-20 társadalom? (A világ szükségletének kielégítésére elegendő l   enne a lakosság 20 %-ának munkája, a 80% ember – feleslges…

Igaz-e?

 

További okok:

– a tőke kivonul – adók, magas bérek miatt, a gyár elmegy Ázsiába

– a globális verseny miatt szűkül a helyi piac – a munkaerő leépítésével kompenzálják a szűk piacot.

 

Ellene: 35 órás munkaidő (Franciaország), a dán modell a rotációs foglalkoztatás. – egy ideig az egyik csoport dolgozik, aztán „szabira” megy, jön a másik csoport: egymást váltva dolgoznak, teljes munkanéküliség alig van…)

Ellene tiltakozni nem igen lehet: ha nagy a tiltakozás – a gyár becsuk.

Válság van: a fejletteknél mindenütt nő a munkanélküliség (Amerika 8%-os, japán 14%-os. Magyar?

 

5) A munkanélküliség összefüggése az inflációval.

Régen az összefüggést az un. Philips-görbe magyarázta: ha nő az infláció csökken a munkanélküliség – mert az állami megrendelés felszívja a munkanélkülieket, viszont az állami megrendelés inflációt gerjeszt. Ha viszont csökken az infláció akkor nő a munkanélküliség.

Ez a tétel – állítólag – ma már csak részben igaz…

 

Mezőgazdasági munkanélküliség. Az hogy falun ki éhezik, vagy csak „sétál” – nem látszik a városokban… Pedig van.

           

Mellékesen: miért nem politikai téma az agrárium

            Magyarországon?

 

Ellene: Agrártámogatási rendszer (Európában 20-30% körül, Amerika nagyon támadja, mert az EU agrár exportja (bor, sajt,) olcsóbb az US-ban. Közben, – a támadás ellenére – az USában 15-20%-os a saját agrártámogatásuk)

– A támogatás nemcsak a mezőgazdasági árszint (exportképesség) fenntartását szolgálja, de fékezi a munkanélkülivé válást: USA: 2,3 % foglalkozik mezőgazdasággal, Európában 8-10%, a magyar 3-8% nincs pontos adat) – lényeg, hogy a tendencia az amerikai felé fog húzni. Ha nem támogatnák a mezőgazdaságot, akkor ez a tömeg rászabadulna a munkaerőpiacra: nincs az az ország, ami ezt kibírná. És a falvakból a városokba költözne (vagy már oda is költözött) – így jönnek létre a túlnépesedett mega-city-k. Ellenpélda: Skandinávia küzdenek a „nagyvárosodás” ellen, ezért támogatják a vidéki kisvárosokat…

 

Negatív agrártámogatás: azért fizet az állam,hogy a paraszt NE termeljen. (EU-ban ilyen a tejtermelés – vajhegyek nőttek, ellene, hagyják a francba a tehenet-köpülést – kapnak pénzt érte, igyák aztJ

 

Beruházás ösztönzés: (a beruházás felszívja a munkanélküliséget)

Megjegyezni: De egy %-nyi GDP növekedéshez 3%-os tőkenövekedés kell! Ezt adóreformokkal próbálják ösztönözni. De ez is csak 0.2-04%-kal csökkenti a munkanélküliséget – legjobb esetben. (A termelékenység is nő ugyanis.)

 

Irodalom: Jaksity György: A pénz természete, (Aliena kiadó)101-113 old.

Advertisements