Handout 5c: Kötvények és buktatói – a 2015-ös brókerbotrány tanulságai

A kötvény: az állam (vagy vállalat felől nézve): pénz bevonás, kölcsön kérés, amiért az állam (vállalat) magas kamatot fizet – évente, vagy fél évente 10-15%-ot, és ígéri, hogy a végén visszafizeti a pénzed, kamatostul…)

Kötvény a spórolós emberek felől nézve: befektetési lehetőség – hová tegyem a pénzem, ahol jól fial (magasabb kamatot kapok, mint az OTP-nél – jelenleg 1%-körül – ennél jobbat akarok…) Szóval veszek egy csomó kötvényt – államtól (akkor kincstárjegy, vagy államkötvény) – vagy vállalattól (banktól, óriáscégtől) – mondjuk évi 15%-os kamatra, három év futamidővel. Ha hülye vagyok: brókercégtől…

 Nem mindegy hová teszem a pénzem – kötvényvásárlás esetén:

 A kötvényt árusító (a  kibocsátó): nem lehet akárki. Kell lennie fedezetének, állami (tőkefelügyelet) engedélyének, tőketartalékának (valóban feltőkésített banknak kell lennie, vagy Államkincstárnak)

A Quaestor esetében: nem volt kellőképp feltőkésítve, engedélye se volt

árusításra – vagyis: „ál-bankok” voltak. De ezt a jónép nem tudhatta, mert

sehol se világosították fel őket… (A tudatlanokon lehet igazán keresni…)

A kötvény = egy papír, – arról h beadtad a pénzed – a papírt meg otthon tárolod. Évente, vagy félévente jön a kamatnyereség. Ezen kívül bármikor beválthatod – visszakérheted a tőkéd. (vagyis nem kell várni a futamidő végéig) A szemét kibocsátók persze – apró betűkben – kiköthetik, hogy pénzt csak a futamidő végén (három év múlva) adják vissza. Addigra a berakott 1 milliód már csak 800,000-et ér, – mondjukJ

 Most jönnek a tanulságok, melyek fontosabbak, mint a négy brókerház, kisbank „lopásügye”, csődje, bukása, botránya.

 TANULSÁGOK:

Ezeket a vizsgán túl is jó lesz megjegyezni, mert felnőtt korotokban is élet-halál kérdés:

 A kötvény – hitelügylet – azaz kockázatos. Te adod a pénzed, és sohse lehetsz 100%-ig biztos abban, hogy vissza is kapod tőkédet. Mindenki azt hiszi, hogy amit betesz a bankba, vagy befektet (a kettő nem ugyanaz) – azt az állam biztosítja.

 Ez a hiedelem NEM IGAZ

Az állami garancia mindkettőre 1993-ban megszűnt.

Helyette kétféle hitelbiztosítás létezik:

 1 Országos Betétbiztosítási Alap – (OBA) – ez a szimpla bankbetétet biztosítja. Nem állami, a bankok tartják fenn. Ha egy bank – ahol a pénzed van – nem tud fizetni: ez az Alap

100ezer euróig (30 milla forintig) kártalanít.

De nem biztosítja kötvényedet, részvényedet – ezt jegyezd meg.

 2) A Befektető védelmi Alap (BEVA) biztosít a részvény-vásárlásodért, – legfeljebb 20ezer euróig (hat millió forintig)  – de nem biztosit a kölcsönadó vállalat csődjeesetén. (Magánbankban – pl. Quaestor – elhelyezett pénzed – bennragad és senki sem kárpótol.) Mert a kötvény nem bankbetét – ha a cég tönkremegy – senki sem fizeti károdat.

 Még egy tévhitet jegyezz meg: azt hisszük, hogy az Államkötvény szuperbiztos MINDIG visszafizetik.

 NEM IGAZ

 Az Államkkötvény (egy éves futamidő alatt: kincstárjegy a neve) csak akkor fizeti meg veszteséged, ha a Kincstár-nál vetted a papírt. Ha mondjuk egy brókerházban (ami nem bank) – veszed, és ez a brókerház becsődöl – az állam nem áll jót az Államkötvényért. Vállalati kötvényeladást – a vállalat csődje esetén – nem biztosítják: ha ez a vállalat (cég, brókerház, kisbank, takarékszöv) adta ki az Államkötvényt – az állam nem fizet garanciában.

 Utsó tanulság: szakembertől kérjünk tanácsot befektetés, kötvény, megbízható bankválasztás előtt. (Óvakodja kis bankoktól – ők magas kamatot ígérnek, becsábítanak, – oszt tönkremennek, a pénzednek meg annyi…)

Advertisements