Handout 5b A spekuláció alapformája a shortolás

Spekulatív pénz és értékpapír kereskedés: részvények shortolása (short selling) – Jegyezd meg a fogalmat és módszer: sokat lehet vele keresni és nagyot lehet vele bukni… Az újságírók 80%-a nem tudja mi az, csak dumálnak róla. (nem sort-gatya…)

 

A shortolás árfolyamcsökkenésre játszik, – a bróker úgy gondolja, hogy az adott valuta vagy részvény ára az elkövetkező hetekben fog csökkenni fog és ezt használja ki.

Nyerhet, –  de ha az árfolyamcsökkenés nem következik be, akkor veszít.

 

Bevezetésképp nézzük az egyszerűbb esetet – egy valuta (buznyák) árfolyamesésére játszom. Mondom a shortolás lépéseit:

a piacon jelenleg a buznyák darabja 100€-ba kerül, de úgy látom, (arra spekulálok) hogy rövid távon (pl. egy héten belül)  csökkenni fog

árfolyama. Erre játszom.

1 kölcsön veszek 100 buznyákot, aminek darabára 100 € – (nem adok érte egy vasat se, kölcsön veszem…)

2 azonnal eladom 100×100=10.000 €, ennyit kapok érte. Zsebre vágom, és

várom, hogy csökkenjen buznyák árfolyama. (várok pár hetet.)

3 A buznyák árfolyama valóban csökken, mondjuk: egy idő után 1 buznyák csak 50-€-t ér. Ekkor – a zsebembe lévő € kötegből (10.000euróból) veszek 100 buznyákot (annyit, amennyit kölcsön kértem). De már az új áron: vagyis

100 szor 50=€5.000.-ért vásárolok 50 buznyákot. (Még egyszer mondom: a zsebemben az eladásból 10.000€van!

4 Most ennek a feléért veszem a 100 buznyákot és ezt a buznyák köteget visszafizetem oda, ahonnan kölcsönvettem.

A kölcsönadót nem éri veszteség (látszólag…)=annyi buznyákot kap, amennyit nekem kölcsön adott pár hete…

5 Nyertem: a shortoláson 5,000 eurót. kerestem.

—————————–

Ugyanez a módszer részvények esetében: 

Elsőként lássuk a nyertes spekulációt. Ennek lépései

1 kikölcsönzök 100db XKL részvényt, aminek darabára 100  €

2 azonnal eladom 100×100=100.000 €, ennyit kapok érte. Zsebre vágom, és

várom, hogy csökkenjen az adott részvény ára. (várok pár hetet.)

3 XKL részvény árfolyama valóban csökken, mondjuk: egy idő után csak 50-€-t ér.  Ekkor – a zsebembe lévő € kötegből – veszek 100 XKL részvényt az új áron:

100 szor 50=€5000.-ért vásárolok XKL részvényt.

És ezt a részvény-paketett – fizikai, azaz papír papírformájában – visszaadom

oda, ahonnan kölcsönvettem.

4 Nyertem: a shortoláson 5000 eurót. kerestem.

————

Másodikként lássuk a vesztes műveletet, mikor a spekuláns bebukja a shortolást..

 

Mivel az árfolyam fel-le mehet, előfordulhat h nem jön be a spekuláns várakozása, vagyis nem csökken az árfolyam.

Lássuk ennek lépéseit:

1 kikölcsönzök 100db XKL részvényt, aminek darabára 100  €

2 azonnal eladom 100×100=10,000 €, ennyit kap érte. Zsebre vágjom (a spekuláns várja), hogy csökkenjen az adott részvény ára. (pl. vár pár hetet.)

3 miközben vár – a részvény árfolyama nem csökken, hanem

                        emelkedik

4 mikor a spekuláns látja, hogy a részvény ára 200€ lett, a zsebében

lévő    10.000 euróból, valamint magán pénztárcájából

visszavásárolja a kikölcsönzött-eladott XKL részvényeket.

5 Ez a spekuláns bukása: a visszavásárlás fele már saját

zsebre megy.

Számszerűen:  az új (emelkedett) részvényár 200euró, a

kikölcsönözött pakett: – 100×200 = 20.000 euro,

6 A spekuláns persze nem ennyit bukik, mivel korábban bezsebelt

már 10.000- eurót, viszont egy újabb 10.000-et mégis csak ki kell

fizetnie, hogy vissza tudja adni a ma már drágább 100 db XKL

részvényt.

A spekuláns vesztett 10.000 eurót. („bebukta az üzletet”.)

———————

A shortolás hihetetlenül kockázatos pénzügyi játék, igaz h nagyon lehet vele kaszálni, de nagyon rá lehet fizetni, mint ahogy a „vesztes művelet” példája mutatja. (Mivel az árfolyam-változásokat nem lehet 100%-os pontossággal előre látni…. Lehet hogy betiltják a világpiacokon.

—————-

A shortolás három kritikus – veszélyes – pontja:

1 jogilag engedik, hogy az értékpapírt kölcsön vegyem, és azt csináljak vele, amit akarok, tehát azonnal el is adhatom. Ami fura: egy kölcsönvett autót nem adhatok el – jogilag tiltva van. Értékpapír esetében nincs tiltva – bevett üzleti gyakorlat. (Változtatás alatt van ez a szabály…)

 

2) a művelet alapja a kölcsönvett részvényt azonnal eladom – de ha sokan adnak el, azzal lefelé nyomom (nyomják) az adott részvény vagy valuta árat. Így meg lehet buktatni egy céget vagy akár egy ország valutáját… A forintot is így shortolták, mikor 330 forint volt 1 euro.) Ezért a shortolást a válság idején betiltották.

 

3 „nyitott pozíció”, – addig vagyok un. „nyitott pozícióban”, amíg kikölcsönöztem/eladtam az adott részvényt – és várom, hogy lefelé menjen az ára. (Nyitott pozíció egyszerűen: adósa vagyok cégnek, banknak stb. – de kockázatos állapotban, mert ha emelik a kamatot, vagy az árfolyamot: vesztek. Ezért ha a papír árfolyama emelkedik = „zárom” nyitott pozíciómat (azonnal visszavásárlom és visszaadom a kikölcsönzött értékpapírt, valutát. Kevesebbet bukok…

(A nyitott pozíció fogalmát tessék megjegyezni.)

 

 

Ha forintot (vagy bármilyen más valutát) shortolnak akkor

ennek lépései: (forint példa)

 

1 kikölcsönzök 30.000 forintot- 300 eurós forint árnál

2 azonnal eladom (30.000 forintért kapok: 100€-t)

Várom, hogy romoljon a forint, –

3 a forint árfolyama valóban romlik, – mondjuk: egy euró 350 forint lesz.  – akkor eladom a 100 eurót – amit a kölcsönvett 30ezerért kaptam – és napi árfolyamon kapok érte 35.000.- forintot, ebből 30,000 Ft-ot –visszafizetek oda, ahonnan kölcsönvettem.

4 Eredmény: kerestem 5000 forintot.

——————–

5 A művelet kockázata: ha várakozásommal szemben a forint nem romlik, hanem erősödik, árfolyama felfelé megy és mondjuk hirtelen 200 Ft lesz egy euró akkor bukta van = 20ezret veszítek az üzleten.

 

Fontos: NEMCSAK A SPEKULÁNS BUKIK – A sortolás negatív gazdasági hatása: a kölcsönvett pénzt eladom – de ha sokan adnak el, azzal lefelé nyomom (nyomják) az adott pénz/RÉSZVÉNY árfolyamát. Így meg lehet buktatni egy egy ország valutáját… A forintot is így shortolták, mikor 320 forint volt 1 euro.) Ezért pl. a válság idején sok országban betiltották

Advertisements