Handout 5: Pénz és tőkepiacok II.

Tőkepiacok – tőzsdék. Nemcsak pénzzel kereskednek – pénzügyi papírokkal (eszközökkel) is. (Tőzsdén kívül is van forgalmazás, idegen szóval  Over The Counter – rövidítve. OTC.

 

 A tőzsdéken és tőzsdén kívül két pénzügyi alapegység forog: a részvény és a kötvény.

A részvény: a cégnek pénzre van szüksége (beruház) részvényt bocsát ki.

A részvény – tulajdonosi rész, és – nem mindig – szavazati jog. A részvény után osztalék jár. Majoritás (kinek a kezében van a többségi tulajdon), döntő befolyás 25% felett. Osztalék, ár-hozam (p/e) viszony, hozam-rizikó viszony.

Tőzsdén:forgó papírok előnye:

Átláthatóság, elszámoltatás – közlemények, ellenőrzés.

Nemzetközi részvénypiac: T-Com New Yorkban.

 

A részvénynek önálló élete van: ára – a tankönyvek szerint – függ a cég gazdasági teljesítményétől, valójában a részvénypiacot (tőzsdét) a kereslet-kínálat mozgatja. A részvény ár a piac várakozásától (is) függ: ez mozgatja az árakat. Profit szempontból: a részvénynek osztaléka van, kötvénynek hozama, pénznek kamata.: 3 fogalom – megjegyezni .

 

A kötvény: állami vagy vállalati pénzbevonás. („Kölcsönt adok nekik…”)

1 – 5 -10 év: Kincstárjegy, államkötvény, Treasury Note=30 éves, más néven: T-bill. Magyarországon: 10 éves az államkötvény. Előnye: biztonságos: bármikor eladható – „likvid”.

Megtérülése, hozama: éves kamatot hoz. Minden egyes vállalat más és más hozamot, (kamatot) ígér. Ez lehet fix vagy változó – az általános kamatszint felett.

Szabály: mennél kockázatosabb – annál magasabb kamatot kell fizetnie.

A junk bond história: Milken és a ’90-as évek. „bóvli kötvény” üzlete:

fedezet nélküli kötvény sikere. Eredménye: a  Drexel bankház –csődje, sitt, -majd feltámadás.

Ha egy országban magas az ált. kamatszint – a pénzt  kivonják a  részvénypiacról,és kötvénybe helyezik.

 

Szabály: ha a kötvény hozama nő = a gazdaság lassul – s vele a kötvény ára csökken. Vagyis: ár és hozam egymáshoz képest fordítva mozognak: ha az egyik fel, a másik le. A hozamok növekedéséből lehet következtetni egy-egy gazdaság hanyatló állapotára.

 

Az egész játékrend alapja a hitelezés – bank kikölcsönöz. Neve: kitettség (exposure) – hány %-a a saját tőkének van kihelyezve (azaz: kockázatva. Jegyezd meg a fogalmat.

 

Kockázat: Ami veszélyt jelent: – sajnos az alapszabály: kis kockázat=kis pénz, nagy kockázat=nagy pénz (vagy nagy bukta).

Bár mind a részvény, mind a kötvény ára, hozama változik – tartása kockázatos, de van némi ellenszere: Ez a portfolió taktika: többféle értékpapírt birtokolok, mindenből egy kicsit – részvényt, (bel és külföldi) állampapírt, kötvényt, ingatlant, egyszerre nem dőlhet be mind, valamelyik „bejön”.

 

Befektetés kezelő cégek: a kisember nem tudja követni, ezért profi (portfolio manager) csinálja helyette: a befektetési alapok viharos növekedése. (Pl. investment banks)

Hedge fund (tőkefedezeti alap)-nak ugyanez a feladata. ÍA nagybefektetőnek előnyt jelent, hogy ezeket nem viszik tőzsdére, tehát nincs tehát nincs szigorú ellenőrzés, – a kisbefektetőnek viszont hátrány, hogy nincs transzparencia, nem látja hogy mi miért történik, ki mozgat.

 

Pénzügyi eszközök: 1971 óta évente több új pénzügyi eszköz. Legfontosabb csoport összefoglaló neve: derivatívok – azaz: származékos értékpapírok, mind a részvény, ill. kötvény „leszármazottai”. 3 alaptípusa van:

–         határidős műveletek (futures): részvényt (valutát) venni 3, 6, 12 hónappal későbbi áron. (ki kell találni, mennyi lesz ez az ár…) De…

–         Opció: lekötöm, de nem veszem meg igazán – csak a „lehetőséget”  azt

–         azonban bármikor eladhatom.

–         Swap – pl. egy jobb kamatozású pénznemre cserélem az enyémet

 

 

 

Spekulatív befektetések modellje: Hogyan lehet a lefelé menő részvény- (értékpapír) árfolyamon keresni? Ez a short selling (ld. alább részletesen)

 

A derivatívok (származékos értékpapírok) lényege: voltaképp „fogadás”: arra fogadok, hogy a yen árfolyam tovább esik a következő 3 hónapban. Kaszinó-kapitalizmus? Mert hitelre játszanak…

2006-tól 2008-ig ez vezetett a hitel válsághoz, ami az egész világot sújtotta.

 

A tőkepiac mozgatója a jobb profit-lehetőség: az új pénzügyi eszközök – legalábbis 2008-g – magasabb megtérülést biztosítottak, mint a reálszféra: egy gyár 5-15% közötti profitot hoz, – a pénzügyi eszközök 15%-nál indulnak. (Soros Quantum Fundja 35%-os, de van 40%-os haszonkulccsal dolgozó cég is.) Ma ide áramlik a felesleges pénz, a szürke-pénz, nagyobb baj, hogy a reálszférából (ipari befektetésből) is kiszáll a tőke, mert a pénzpiac jobban jövedelmez. Aki idáig olvasta jelentkezzen egy ötösért – az első kettő meg is kapja. A termelés a periférián – fejlődő országokban – történik, a fejlett világban inkább pénzt termelnek.

 

Magas kockázat és ennek oka. A játék egyre belterjesebb: pénz játszik pénzzel. A kiindulópont még viszonylag közel a reálszférához: a részvényköteg – egy gyárat „reprezentál”. Ennek opciója, vagy több opció opciója már egy emelettel feljebb kerül, elvontabb. Ez a mai pénzpiac motorja – és egyben jelentős kockázati tényezője: egy ponton túl senki sem tudja, mi mit jelent, mi mennyi?

 

A derivatívok veszélye:

1) látszólag könyvelési probléma, valójában a pénzpiacok kockázati tényezője: a bank, a befektetési alap könyveiben csak a kötési ár szerepel (ami a derivatív értékének 10-20%-a) – közben ennek 100szorosa forog a piacon.

 

2) nem saját pénzzel játszanak: tőkeáttétel – kölcsönpénzzel spekulálnak, ha bedől a konstrukció – a kölcsönadó is bukik. (Ez volt a válság egyik legrémesebb oka…) Az LTCM esete. A megengedett tőkeáttétel: 8szoros – 30szorossal játszottak a válság előtt.

 

E rendszert Amerikában most próbálják – immár harmadszor — megváltoztatni: „regulálni”. Soros is a szabályozatlanság veszélyeire figyelmeztet. (a teljes kockáztatott tőkét könyvelni kellene.) A piac nem akarja elfogadni: nagy kereseti lehetőségtől esne el. (A szabályokat – regulációt – a ’29-es válságtól kezdve építették ki, és 1980 óta kezdték leépíteni – egészen a 2008-as válságig. Akkor minden bedőlt…

 

A 2008-as hitelválság tanulsága: a deregulálás túl messzire ment. A Fed-nek legyen nagyobb betekintése, beleszólása, ellenőrzési és szankcionálási joga.

 

Ipari termelés és pénztermelés. A fejlett országokban csökken az ipar szerepe a piacon – valóságban versenyképesség. US vs. Kína. (Ipar az USA-ban a GDP 11%-a Németországban 50%. Gyárak távol-keletre települnek. Pénztermeléssel foglalkoznak.

Spekulatív értékpapír kereskedés: részvények shortolása (short selling) – Jegyezd meg: sokat lehet vele keresni és nagyot lehet vele bukni…

 

A shortolás árfolyamcsökkenésre játszik, – a bróker úgy gondolja, hogy az adott részvény ára az elkövetkező hetekben csökkenni fog és ezt használja ki.

Nyerhet, –  de ha az árfolyamcsökkenés nem következik be, veszít.

 

Vagyis e játszmának két variánsa van: 1 mikor nyerek, 2 mikor veszitek.

 

Elsőként lássuk a nyertes spekulációt. Ennek lépései

1 kikölcsönzök 100db XKL részvényt, aminek darabára 100  €

2 azonnal eladom 100×1000=10,000 €, ennyit kapok érte. Zsebrevágom, és

várom, hogy csökkenjen az adott részvény ára. (várok pár hetet.)

3 XKL részvény árfolyama valóban csökken, mondjuk: egy idő után csak 50-€-t ér.  Ekkor – a zsebembe lévő € kötegből – veszek 100 XKL részvényt az új áron:

100 szor 50=€5000.-ért vásárolok XKL részvényt.

És ezt a részvény-paketett – fizikai, azaz papír papírformájában – visszaadom

oda, ahonnan kölcsönvettem.

4 Nyertem: a shortoláson 5000 eurót. kerestem.

————

Másodikként lássuk a vesztes műveletet, mikor a spekuláns bebukja a shortolást..

 

Mivel az árfolyam fel-le mehet, előfordulhat h nem jön be a spekuláns várakozása, vagyis nem csökken az árfolyam.

Lássuk ennek lépéseit:

1 kikölcsönzök 100db XKL részvényt, aminek darabára 100  €

2 azonnal eladom 100×1000=10,000 €, ennyit kap érte. Zsebre vágja, és

Várja, hogy csökkenjen az adott részvény ára. (pl. vár pár hetet.)

3 miközben vár – a részvény árfolyama nem csökken, hanem emelkedik

4 mikor a spekuláns látja, hogy a részvény ára 200€ lett, a zsebében lévő

10.000 euróból, valamint magán pénztárcájából visszavásárolja a

Kikölcsönzött-eladott XKL részvényeket.

5 Ez a spekuláns bukása: ugyanis a visszavásárlás fele már saját zsebre megy.

Számszerűen:  az új (emelkedett) részvényár 200euró, a kikölcsönözött

pakett: – 100×200 = 20.000 euro,

6 A spekuláns persze nem ennyit bukik, mivel korábban bezsebelt már 10.000-

eurót, viszont egy újabb 10.000-et mégis csak ki kell fizetnie, hogy

vissza tudja adni a ma már drágább 100 db XKL részvényt.

A spekuláns vesztett 10.000 eurót. („bebukta az üzletet”.)

 

A shortolás hihetetlenül kockázatos pénzügyi játék, igaz h nagyon lehet vele kaszálni, de nagyon rá lehet fizetni, mint ahogy a „vesztes művelet” példája mutatja. (Mivel az árfolyam-változásokat nem lehet 100%-os pontossággal előre látni…. Lehet hogy betiltják a világpiacokon.

—————-

A shortolás három kritikus pontja:

1 jogilag engedik, hogy az értékpapírt kölcsön vegyem, és azt csináljak vele, amit akarok, tehát azonnal el is adhatom. Ami fura: egy kölcsönvett autót nem adhatok el – jogilag tiltva van. Értékpapír esetében nincs tiltva – bevett üzleti gyakorlat. (Változtatás alatt van ez a szabály…)

 

2) Negatív gazdasági hatása: a művelet alapja a kölcsönvett részvényt azonnal eladom – de ha sokan adnak el, azzal lefelé nyomom (nyomják) az adott részvény vagy valuta árat. Így meg lehet buktatni egy céget vagy akár egy ország valutáját… A forintot is így shortolták, mikor 330 forint volt 1 euro.) Ezért a shortolást a válság idején betiltották.

 

3 Kockázatos. – A „nyitott pozíció”, – addig vagyok un. „nyitott pozícióban”, amíg kikölcsönöztem/eladtam az adott részvényt – és várom, hogy lefelé menjen az ára. (Nyitott pozíció egyszerűen: adósa vagyok cégnek, banknak stb,. – Ez a kockázat:  ha emelik a kamatot, vagy az árfolyamot: akkor – vesztek. Ezért ha a papír árfolyama emelkedik = menekülők, azaz – „zárom” nyitott pozíciómat (azonnal visszavásárlom és visszaadom a kikölcsönzött értékpapírt, valutát. Kevesebbet bukok…

(A nyitott pozíció fogalmát tessék megjegyezni.)

Advertisements