Handout 5: A globalizáció és az új gazdasági világrend

1) A fogalom jelentése: korábban a tőkefejlődés nemzetállami keretekben folyt. A Made in Germany azt jelentette, hogy ott termelték és – esetleg – onnan exportálták. A nemzeti valutát otthon lehetett csak használni (védték a saját valutát, – tiltották kivitelét, a vele való külföldi üzletelést), A multik otthon termeltek, külföldön árultak. Most: a Nike sportcipőt Koreában vagy Indonéziában csinálják, a VW-t 26 országban gyártják, és a világon mindenütt árusítják, a pénz is bárhonnan bárhová vihető, a pénzekkel lehet kereskedni. (Forex műveletek)

A globalizáció röviden: az információ, a pénz, (tőke), árú, munkaerő szabad áramlása a világban, – az egész világ egyetlen piac. A legjobban az info+pénz globalizálódik, kevésbé az árú, legkevésbé a munkaerő vándorlása. Ez a modern történelem legnagyobb váltása.

A globalizáció iránya: kezdetben a fejlett országokból – un. „centrumból” (Amerika, EU, Japán) terjedt a periféria országaira (A fogalom Immanuel Wallerstein közgazdásztól). Motorja: a külföldi közvetlen beruházások óriási profitot hoztak. Eredménye: a fejletlen országok gazdasági megerősödése. Nem elfelejteni, hogy a globalizáció nemcsak gazdasági szerkezet – hanem új hatalmi rend is: a centrum országok mondták meg, mi történjen a periféria országaiban. (A globalizáció korábbi vezénylője az USA.)         Mára megfordult ez a gazdasági és hatalmi szerkezet: Kína belépése a világgazdaságba bipoláris rendet alakit ki, a centrum-országok ma már nem tudják olyan egyszerűen (katonailag akár) átvinni akaratukat. Kína, (1.3 milliárdos ország) – lélekszámával (a világ legnagyobb piaca) valamint gyors gazdasági fejlődésével megfordította a globalizáció egyirányú utcáját: ma már sok tekintetben Kína diktálja, mi legyen a centrumban. Ez a globalizálódás II. felvonása… (Pl. Amerika eladósodott Kínának, és függő viszonyba került a kínai bankoktól…) 2011-ben Kína lett a világ második legnagyobb gazdasági hatalma

2) Mi tette lehetővé a globalizációt: a) a hidegháború vége, – a rendszerek szembenállása helyett: egységes világ. b) dereguláció – a 80-as évektől a fejlett országokban – ma már másutt is – leépítik a pénz-, tőke-, áru szabad mozgását korlátozó törvényeket (regulákat). c) az informatikai robbanás (komputer) – a világ jelentős tőzsdéi össze vannak „drótozva”, (föld és tenger alatt fut vagy kétszáz információs highway – az információk real time (azonos idejű) formában száguldanak a világ minden pontjáról annak minden fontos pontjára.

3) Hogyan működik a globális világ? Mivel hoz profit-többletet? Paradoxona: egyfelől a világon mindenütt minden ugyanolyan – (ár, feltétel, munkaerő) – másfelől mindig vannak különbségek: valahol olcsóbb a jen, olcsóbb a munkaerő, kedvezőbbek az adózási feltételek, stb. – a tőke azonnal odamegy, – a globális rendszert a belső különbségek mozgatják. (Pl. kezdetben a fejlett országok jó megtérülést hozó befektetési lehetőségeket kínáltak (15-500%, szemben a G7 országok 5-10%-os hozamával: ezért a fejlettek rájuk tukmálták a pénzt. (Lett is válság belőle…1998-2000)

4) Az új rendszer következményei:

  1. a) Munkanélküliség: a fejletteknél, vagy alacsony bérszínvonal – mert a gyárak kiköltöznek Ázsiába, mert a fejletteknél magasak a bérköltségek, adók, – Ebből a szempontból KE Európa 10szer, Ukrajna 30szor, Kelet 100szor olcsóbb. Megéri odaköltözni. Csakhogy a gyárak kiköltözése = a munkanélküliség termelésével. Korábban ez a termelékenység gyors emelkedésével lehetett ellensúlyozni, – a termelékenység növekedése lelassult. (EU-ban). (Egyes elméletek szerint mára kezd kialakulni a 20-80% arányú társadalom. vagyis: a ma szükséges árumennyiséget a munkavállalók 20%-a elő tudja állítani – a többi 80%nyi ember –  felesleges…)
  2. b) A jóléti állam vége: “Jóléti állam”: társadalombiztosítás, egészségügy olcsóbb, munkanélküliekről gondoskodik, oktatás ingyenes stb. ) A mai állam már nem képes a munkanélkülieket vagy az öregeket (ld.Japánt) eltartani. (A társadalmak öregszenek. Van, ahol már demográfiai katasztrófáról beszélnek.

Másfelől viszont igaz, hogy a távol-keleti (nyomorgó) országokat az oda áramló globális tőke (FDI: külföldi tőkebefektetések) szintre hozta, életszínvonaluk nőtt. Városaikban ma már nem tehenek sétálnak az utcán, hanem a világ legnagyobb felhőkarcolóit lehet csodálni. (Ld. Petronas Towers – hol is?…)

  1. c) A globalizálás térhódításával hanyatlanak a demokratikus intézmények, mert  a globális tőke bele tud avagkozni a helyi (nemzetállamii) politikába. Korábban a kamatlábról, a hazai valuta sorsáról, infláció mértékéről stb. a nemzeti kormányok döntöttek. Ma már a nemzetközi pénzpiac dönti el, mi legyen, a kormányoknak alig van beleszólása – szuverenitás csökkenése. Egyáltalán csökken a választott testületeknek hatalma – helyettük mások döntenek.

5) Veszélyei: A globalizálás – mint világrend – provokálja a nacionalizmust, a helyi kultúrák – agresszív – védelmét. (Japán: a szamuráj értékeket nem adjuk fel amerikai parancsra…) Még veszélyesebb az iszlám országok – ellenállása, visszaütése: a globalizáció erősíti az iszlám fundamentalizmust (és a terrorizmus terjedését.)

Ezen kívül a globalizálással jár:

  1. a) a megapénz kockázata:  nincs még kialakult „közlekedési rend” – ellenőrzés, szabályrendszer, a világ egészén érvényes szankcionáló hatóság. Így pl. bárhol vehetsz fel hitelt – nincs fórum, ami tudná hogyan áll az egyenleged. Ez ellen az önpusztító tendencia ellen lép fel az új szabályozás igénye (reguláció).
  2. b) a nagyság kockázata: a II. VH után monopólium ellenes törvények születtek – most monopólium-építési verseny. (Bank-fúziók, Microsoft-szemétkedés),. Az új divat: az óriásbankok építése (USB, HSBC, Morgan Stanley stb.) Ennek veszélye: tudják, hogy ha bedőlnek, az állam kimenti őket. Nyelvi fordulat. too big to fa (A nagyon NAGY bankot nem engedheti az állam bedőlni – inkáb kiperkálja a hiányzó (ellopott, sinkófált pénzt) – mert a NAGYBANKON számtalan kisebb bank, hitel, gazdaság lóg. Ha NAGY bewdől – a rajta lógók is dőlnek: Dominó hatás. Ez akarják elkerülni. Ez  katasztrófa: Systemic risk.
  3. c)  Régiók egymás ellen. a világ nagy régiói egymás ellen fordulnak. (Samuel Huntington: A civilizációk összecsapása, 2004) Egyelőre az USA katonai ereje fenntartja a „világrendet”, – de a terrorizmus terjedését ő sem tudja megakadályozni. Ma: IS (Islam State – szíria, Irak lenyulva…)
  4. d) A globalizálás egyértelmű nyertese és mozgatója: Kína – elszívja a tőkét az EU-ból és az US-ból, árudömpinggel elárasztja a világot, a dollár a Kínai politika függénye lett. Ma – Kelet diktál.

 6) Előnyök – hátrányok: 

Előnyei: információs robbanás, tudásipar megjelenése, – informatikai kütyük, rendszerek általános használata (GPS, email, szövegszerkesztés stb.  eddig elmaradt régiók felemelkedése. Igaz, ennek ára a kizsákmányolás: ld. cognitiv sweath-shops, (2 dolláros heti munkabér – Nike sportcípőket gyerekmunkások csinálják Ázsiában: balhé is lett belőle.- Távol-keleti országok (kis tigrisek: Taivan, Dél-Korea, Szingapur)  korábban porfészkek voltak, – az elmúlt húsz évben élre törtek. Legújabb: megjelentek az un. BRIC országok (Brazília, Russia, India, China) –

Vesztesek: A szegénység  – pl. Afrika  senkit sem érdekel, végképp nincs képviseletük. (Kit érdekel hányan halnak éhen Afrikában?) Beindult egy modern népvándorlás: 280 millió ember van úton évente, jobb életfeltételeket keresnek. Nem sok sikerrel. Ugyanakkor a fejlett országokban munkaerő hiány van/lesz.

A globalizáció – és hazánk meg K.Eu – sorsa : nyer az EU-tagsággal – megtanulja a modern gazdálkodási formákat. Bejön a tőke, a munkaerőt mi adjuk. És jön a legmodernebb know-how, munkaszervezési kultúra is. Viszont ennek nagy ára van: csak feldolgozó és szolgáltató szerep jut nekünk. Gazdasági foghalommal kifejezve: a mi gazdaságunkban alacsony szinten maradt a hozzáadott érték – ami hozná a nagy profitot.

Kötelező irodalom:

Thomas L. Friedman: …és mégis lapos a Föld. (HVG könyvek, 2006)        Válaszd az első fejezetet és a „gyártáskiszervezés c.-t, 98-109. old.

Bauman: A globalizáció. A társadalmi következmények. Szukits kiad. 2002 90-157 old.

Huntington: A civilizációk összecsapása, 2004 (válaszd az iszlám-fejezetet

         fejezetet: 347-363 old.)

Joseph E. Stiglitz: A globalizáció és visszásságai, 2004, Napvilág) 69-78 old.  

A piros jelű: vizsgaanyag!

Ajánlott:

Naomi Klein: No Logo. 2004. (Érdekesen ír, jó újságíró, szenvedélyes kritikus.

Advertisements