Handout 2b Egyenlőtlenség – vita

Az utóbbi években forró vitatéma, mit mondjak – társadalmi veszély-forrás lett: az Elnök – 2014-es –  „State of the Union” beszédében is kiemelt szerepet kapott, J.E. Stiglitz legújabb könyve (The Price of Inequality, How today’s divided society endangers our future, 2014) ezt írja le, de ez a témája egy másik Nobel díjasnak, Paul Krugmannak (Why Inequality Matters), valamint az ugyancsak Nobel díjas közgazdásznak Amartya Sen működésének is. http://www.socialeurope.eu/2014/06/inequality-2/

 

Az egyenlőtlenség azért lett forró ez a téma, mert a szélsőséges társadalmi egyenlőtlenség ma már akadályozza a versenyképességet, a gazdasági fejlődést. Az IT alapú társadalom nem tud fejlődni elszegényedő középosztály mellett. A lentieknek nincs motiváló erő – leáll a társadalmi mobilitás, azaz a társadalmi létrán lentről felfelé kapaszkodás lehetősége-valósága, a szegénység műveletlenséggel, betegséggel jár, és sajnos korai halállal. Eközben a 21. sz. magas fokú képzettséget igénylő állásokat követel, amit a lenti egyharmad, vagy egy lerobbant középosztály nem tud teljesíteni (drága az egyetem, drága a kölcsön a gyerek továbbtanulására – marad a gyengén képzettek tömege, ami versenyhátrány pl. Indiával, Kínával szemben.

A mai egyenlőtlenség másik oka: a “pénztársadalom” – a fináncszféa (a társadalom 1-4%-a) – hihetetlenül gazdagodik, elszívja a pénzt a társadalom többi rétegétől – a további 9 decilistől. A pénzszférában a megtérülés: 15-20%, mig az iparban 5%, – megéri bankárnak, brókernek, pü tanácsadónak lenni. (Nem beszélve a szürke és fekete üzletekről – banki csalások, évente 2-4 bank áll bíróság előtt.)

 

Megjegyzendő fogalom: az egyenlőtlenséget mérő Gini-index. Zérus= mindenki egyenlő, 1 – egyetlen ember kezében van az összes vagyon/jövedelem. Az egyes országok 0.30 körül normálisak, 0.50 körül már veszélyes az egyenlőtlenség. (EU: 0.30, USA: 0.45, Magyarország: 0.31. – De ne feledjük, hogy egy bizonyos egyenlőtlenség mindig is volt és lesz, nem vagyunk egyformák, a tehetség győz stb. Csak a szélsőséges egyenlőtlenség okoz kárt a társadalomnak.

 

Sokféle egyenlőtlenség van – ebből kettő a legfontosabb:

 

1 Jövedelmi egyenlőtlenség

USA: a társadalom 1% a GDP 56%-át birtokolja, az alsó 30 % jövedelme 30 év óta minimális mértékben javult. A mai helyzet kb. 1980-tól indult (Reagan kormányzása, a dereguláció indulása) – addig a GDP fejlődés és a társadalom egészének jövedelmi gyarapodása párhuzamosan haladt. 1980-tól indulva, a táradalom egyre gyorsabb tempóban szakadt ketté: nagyon gazdagokra és szegényekre. 1980-tól olyan adórendszert vezettek be, ami a gazdagoknak kedvez: egy milliomos pl. kevesebbet adózik, mint titkárnője…

 

2 A jvagyoni egyenlőtlenség a döntő: a felső 2-5% 50-100 éve gazdagodik, a családi vagyon feldobja az örökösök életszintjét (jobb iskola, jobb társadalmi kapcsolatok – csókosok egymás között). -A vagyoni egyenlőtlenség fontos társadalmi szerepére Piketty nevű francia közgazdász (harminc valahány éves zseni) hívta fel a figyelmet (Capital in the Twenty-firt Century c. könyvében) Nevet megjegyezni – fontos ember-mű-fogalomtár. (hamar meg fog jelenni magyarul is)

 

A z egyenlőtlenség jelenségben a legfőbb baj = a középosztály hanyatlása, eltűnése. A technológiai fejlődés egyszerűen eltörölte az amcsi középosztály legfontosabb állásait: banktisztviselőket kiszorította a banki könyvelés komputerizálása, az ATM-rendszer bevezetése, de ugyanígy eltűnt a gépelő titkárnők állása, vagy akár a benzinkutas stb. A középosztály hanyatlása azért fájdalmas, ez az osztály volt az amerikai demokrácia hordozója. Ma a szolgáltató szektor – jóval alacsonyabb bért kínáló – állásai váltak tömegessé. Plusz a munkanélküliség, amit nehezen lehet kiirtani. (Ma, USA: 6-8%, Spanyol 20%)

A szegénység visszaveti a gazdaságot, s végül a szegénység következményeit – betegségek, munkanélküli segély, gondozó helyek fenntartása, szociális munkások stb. – a társadalomnak kell megfizetni.

 

További egyenlőtlenségek:  melyek lenyomják a társadalom többségét:

 

Iskolai végzettség: idővonalban – generációkon átívelő egyenlőtlenséget szül, ha nem sikerül a szegényebb gyereket tanítani. A digital divide – a computer literacy – erre tesz egy lapáttal: aki tudja – exponenciálisan több tudást fog tudni megszerezni, mint aki nem ért hozzá…

 

Gender divide. (Megjegyzendő: a gender-fogalom nem a biológiai „nemet” jelöli – pl. hogy vki nő vagy férfi, hanem a társadalom által kialakított női ill. férfi szerepeket.

 

A legkirívóbb a férfi-nő közötti diszkriminatív bérezési különbség. A nők 20-30%-kal kapnak kevesebb bért ugyanazért a munkáért, mint amit a férfiak végeznek. Oka: otthon maradnak szülni, ha beteg a gyerek nem jönnek be dolgozni stb. Az érvelés ott fals, hogy a társadalom egyszerűen a nőkre lőcsöli a társadalom újratermelésének terhét: a gyerekszüléssel – népszaporulattal – járó költségeket fizessék a nők, – bérben, megbecsülésben és egyéb hátrányokban. (Macsó társadalom: nemcsak Kelet-Európában, Nyugaton is. Következmény: vészesen csökken a népszaporulat – a normális termékenységi ráta (fertility rate): 2,1, nálunk: 1.3. NyEU: 1.5. Európa bevándorlókra van utalva – ebből meg egyéb – politikai, sőt etnikai – bajok lesznek.

 

Régiók fejlődésének egyenlőtlensége.

Észak-Dél probléma: gazdag Észak és szegény Dél-i félteke (Afrika – le van írva, senkit sem érdekel – kivéve a kínaiakat…) De egy országon belül is feszültséget okoz egy-egy régió szegénysége (Magyarországon: Szabolcs vs. Dunántúl) A lerobbant régiókba nem akar bemenni a tőke, nincs fejlődés, aki oda születik ott is marad. Olaszországban ilyen a fejlett, liberális, progresszív észak-olasz iparvidék valamint a dél (messogiorno) elmaradott szegénysége. Detroit – pl. nemrég gazdag ipari város volt (autógyártás – Ford, GM – központja) mára szellem- és csóró-város lett.

A régiók egyenlőtlensége politikában is hat: az elmaradott vidékek a gazdagabb régiók ellen, politikailag jobboldaliak vagy konzervatívak. Egy-egy ország egészének fejlődését akadályozzák.

 

Faji alapú diszkrimináció – színesbőrű, dél-ázsiai –  alacsonyabb bért kap.

Advertisements