Drámaszemcsi 2010: A szövegen túli dramaturgia

  1. Handout 2: A tragédia felvezetése (expozíció)
  2. Handout3: A bosszú forgatókönyve
  3. Handout 4: Az egérfogó és környéke (III. felvonás) 
  4. Handout5: Csehov és a dráma szövegmélye 
  5. Handout6: Tanácsok: hogyan elemezzünk: az eszközök

A kurzus egy paradoxonra épül: azt fogjuk elemezni (részben) ami nincs leírva. Pontosabban a drámaszöveg szerkezetét, – a kimonodtt és az elhallgatott (titokban tartott, későbbre halasztott) információk dinamikáját..

Kezdjük a regény- és drámaszöveg különbségével.

A regényben a szerző elmondhatja, hogy akár szűkszavú hőse mit gondol magában (részletesen), – a „mindent tudó szerző” egykori hipotézise, a posztmodern után már nem igen használják ezt a fikciót. De van… Az órán idézett példa: Tom Wolfe[1]: Én, Charlotte Simons c. regényének az a részlete, ahol az előkelő egyetemre bejutott lány – Charlotte és szülei– találkoznak Charlotte gazdag szobatársnőjével és annak szüleivel. Charlotte végig szégyelli apja tetkóját, öltözködését, a módot, ahogy beszél – ahogy „jó társaságban” nem illik dumálni, – mert a prolit (ahonnan ők jöttek) lenézik. A regény ezeket a „kifelé” nem mondott, de a lány fejében forgó, fájdalmas – mert szégyenkező –  gondolatokat írja le. Vagyis: a regényben van mód megmutatni azt, ami nem látszik, mert a szereplők fejében van, voltaképp titkos… A szavak kimondott és kimondatlan birodalmának kettőssége együtt szerepelhet. A drámában más a helyzet: azt, amit szereplő gondol – nem lehet kimondani. (Még a monológok sem árulják el teljesen – ld. Hamlet monológjait, majd mindent elmond, ám a legbenső titkokat, még magának – monológjában – sem árulja el.

A drámában többféle módon játszanak a kimondott-kimondatlan viszonyával. (Hamlet I. felv. 2. jelenet: a Királyfi találkozása a Királlyal – nem áll vele szóba, – a kínos jelenetet anyja oldja fel. H. neki (anyjának) válaszol).

  1. Dramaturgiai oka van: később derül rá fény, addig „fel van függesztve”, ami feszültség-forrás.
  2. A hős viselkedése félig tudatos (de nem akarja elárulni belső motivumait, ezért nem beszél róluk.
  3. De olyan is van, hogy ő sem tud róla, de a néző kiváncsi és találgat (a hős tudattalan reakcióira lel, vagy a szituáció hős által nem is látott – csak sejtett- veszélyeit találja magyarázatként.

Bármint is van: a drámai szöveg: interaktív. A színpadon szereplők közötti erőteret építi, de A szereplőtől B-ig a közönségen keresztül vezet az út – vagyis a publikumot is bekapcsolja. A drámai szöveg a publikum aktivizálását (is) szolgálja. (Ez a befogadás-esztétika álláspontja, pl. W. Iser munkáiban.)

Nyelvelméletileg: a beszédaktus-elmélete jön segítségünkre. (Austin, és később Searle dolgozták ki először, pl. Austin: How to do things with words, 1962,) Szerintük, amikor mondunk valamit a szavak nemcsak dolgokat jelentenek, hanem a szavak kimondásával csinálunk is valamit. (Az „esős ősz van” – egyszerű kijelentés (locutio), de a feleség mondata („így nem mennék oda…”) figyelmeztetés – ami viszont már aktus (figyelmezteti férjét, hogy ahová megy ott formális öltözéket várnak el, topiban snassz lenne…) Ennek a beszédmódnak neve illocutio. Ezzel él a drámai szöveg – legfontosabb színpadon elhangzó mondata ide sorolható, ettől van aktivizáló hatása. („Nem asszonyom, látszikot nem ismerek…” mondja Hamlet anyjának – ami nemcsak filozófiai kérdés – látszat és valóság különbségére utaló mondat, hanem aktus is: „ti itt megjátsszátok magatokat, úgy csináltok mintha minden rendben lenne, vagyis látszat világában éltek – én viszont utálom ezeket a látszatokat, vagyis én szemben állok veletek” – vhogy így lehetne „regényíróként” kiegészíteni H. szavait. Amit ő nem mond ki, de az illocutio segítségével érzékeltet. (El kell játszani. Az a rendező, aki ilyesmit nem tud  „kiolvasni” a szövegből –  az lepontozza magát. („el se tudja olvasni a darabot”, mondják róla – rosszmájúan – a színházban.)

A beszédaktus elmélet harmadik tagja: a perlocutio – jelentése kb. annyi, hogy milyen hatást vált ki az, amit mondok. (A további beszélgetést ez is meghatározza.)

A regény- és drámaszöveg közti különbség tehát a befogadás különböző formáiból (is) következik. A közönségre vagy magányos olvasóra vonatkoztatva más és más szövegstruktúra lesz hatásos.  

Vizsgadolgi

 Választható témák:

  • 1 Ionesco: Székek
  • 2 Sam Shepard: Vadnyugat
  • 3 Csehov: Három nővér, Mása és Versinyin (mit gondol az egyik és mit gondol a másik – a ki nem mondott szövegek. Mintha belső monológokat írnál, nem „filozófiai” hanem személyes, irodalmi szöveg kéne.)
  • 4 esetleg: Mrozek: Bűbájos éj

Terjedelem: kb. 10ezer karakter (plusz-mínusz)

Leadás: 2010 dec. 10 du 15 óra (Esztétika Tanszéken, v dobozba) Késni nem lehet.

Jegybeírás: 2010 dec. 15 du 4-6-ig szobámban

Advertisements