A látszat valósága (1971)

Almási Miklós: A látszat valósága pdf formátum

Almási Miklós: A látszat valósága mobi formátum

Almási Miklós: A látszat valósága epub formátum

konyv19

Advertisements

Insider a Park Avenuen

A csaj antropológusként doktorált (Yale University.), és a főemlősök társas viselkedését kutatta. Mi lenne, gondolta, ha a milliomosok társas viselkedését e „primatesek” csoportdinamikájának szabályain keresztül vizsgálná? Bejött neki.

Upper East Side gettója– Central Park-Park és a Madison Avenue közötti blokk, csak milliomosoknak. Mikor Wednesday Martin férjhez ment, – odaköltöztek. Először furcsálkodott, (jó értelmiségiként fikázta procc környezetét); de aztán antropológusként kezdte figyelni az anyukákat az oviban, a luxus-shopping szabályait, meg a társas magányt a lifttől a játszótérig. (Erről ír –a ’Primates of Park Avenue’, A Memoir) (A Park Avenue csimpánzai, Memoár, 2015.) c. memoárnak becézett könyvében.

Nyitásként beugrott neki, hogy az antropológiában: a szakma korábbi nagyjai a csak a férfitársadalom nőkért való harcának szabályait figyelték, – az állatoknál és mondjuk aborigeneszek között egyaránt. (Ld. hímek küzdelmét a nőstényekért.) Az volt az ötlete, – hála milliomos környezetének, hogy legalább ilyen izgalmas a nők egymás közötti küzdelme. Feljebb kerülni e hihetetlenül zár csoport belső hierarchiáján, megfelelni az épp dívó testméreteknek, fitnesz adagnak, a keményen szigurú dress code-nak, gesztusrendnek. Vagy tépni magát a kiváltság elismertetéséért, a dominanciájáért, – és persze a gyerekért és férfiért. Figyelni kezdett és rájött, hogy e néma csatáknak szigorú törvényei vannak: 10 centis sarokkal járj, nehogy már keresztülnézzenek rajtad, villants illő válltáskát (Birkin-t, természetesen, ára a 200ezer dollárt is eléri.

Birkin válltáska mítosz, csak éves előjegyzésre veheted, akármennyi is a pénzed. De egy „mussz”. Aki mindenáron meg akarja szerezni, elmegy Hong Kongba – ott 240ezerét azonnal megkapja, valami spéci csatornán odakerül ez a cucc. Kaliforniában – írja az antropológus – a férfiak autójukkal akarják lenyomni konkurenciájukat, -Manhattanben a nők válltáskával.

Könyve a „szépek és gazdagok” nyomorúságára is kitér: ld. „A Xanax és a Bloody Mary: Manhattan”, vagy a „Mamák az idegösszeroppanás határán” c. fejezeteket.) Mert ezek az asszonyok a Harvardon vagy a Columbián végeztek, de itt, Upper East Side-on nem dolgoznak. Először is kinéznék őket – volt, aki megpróbálta, egy év multán feladta. Fontosabb, hogy nem tudnák ellátni a két gyerek (ovi, iskola, különóra, hoki-edzés, öltöztetés, shoppingolás rutinját); fontosabb, hogy nem menne a „ház” vitele (partik szervezése, networking.) E kettős státusból adódó depressziót és szorongást írja meg: mi van, ha nem fogadnak be? Netán nem jön össze a parti, amit férje karrierjére szervez?; vagy ha a mamák keményebben tartanak be egymásnak, mint ami még elmegy? (Itt jönnek elő a csimpánz lányok közötti veszekedések antropológiai tapasztalatai.)

Interjúzik, de nem adja ki társait (neki is, azoknak is gyerekeik vannak: ugyanabban a cipőben járnak.) A „szorongások sokfélesége”, illedelmesen, a könyv második felében lep meg.) Mert ez a csodálatos semmittevés (12 órás üzemmód, igaz sofőrrel, segítőkkel), a lelket, az autonómiát roncsolja. Pénzt a férj keres (sokat, nagyon sokat), – mommy, függelmi státusban. Ennek frusztrációját enyhíti a shopping, meg a néma hatalmi harc, de oldani nem képes. A gyengébbek a többi forthysomething lakótárson állnak bosszút. Az erősebbek- hengerelnek. Nem folytatom.

Hogy aztán pontos-e ez a diagnózis, már nem tudom: Sztár lett, de legalább annyian utálják, mint dicsérik. (Kétségtelen, hogy van benne valami pici ressentiment high finance-ban menő lakótársakkal. Meg aztán ez egy hihetetlenül zárt világ, ide nem lehet csak úgy betekinteni, még annak, sem aki évekig köztük lakik.

De Birkint azért ne vegyél.

(Forbes magazin kérte – nem közölték…tán mert túl szatirikus volt a lap profiljához képest…)